Amikor az agy elfordul

Mondják, ha a lelket trauma éri, az agy elfordul, félre néz, puszta önvédelemből. Nem akarja megélni, a csak, a lélek számára elviselhető kínt. Sokkot küld a szervezetre, megbénítja, míg ő hűvös marad és tárgyilagos. Elzárja a könnycsatornád s te ott állsz száraz szemmel, mikor látod bezúzott koponyával a fiad, s közlik veled a százalékos arányt, amivel még megérheti a másnapot. Az orvos ajkáról kapod el az őszinte szót, erre te kérted, hiszen a létfenntartó gépezet minden részét ismered, tudod melyik cső mire való. S hogy a  fiad kapcsán kerül szóba, csak homályosan érzékeled. Még mindig nem sírsz, kívülről látod magad, amint a c.t. felvételt nézed s válaszolsz a kérdésre: "van másik gyermeke?" Órák telnek el, míg ülsz mellette, nézed eltorzult arcán a rászáradt vért .Csak  nézed, ahogy a gép emeli fiad mellkasát - és akkor jön a kárhozat. De hiszen ez nem lehet! Ezt ne! Ez csak álom, ez nem történhet meg! Elég volt! Ébresszetek már fel! Az én szép, erős fiam, kérlek, ezt nem teheted! Kitépték a szíved, és most már tudsz sírni is. Családod beléd csimpaszkodik, tőled várják a megváltó igét. Bizonyosságot akarnak tőled,és csakis jó választ fogadnak el. Megtanulsz hazudni nekik. Hetekig mintha ingoványon lépdelnél, nem támaszkodhatsz senkire. Csak  egy  biztos pont marad neked, a bizonyosság, hogy felépül a kisfiad, hogy nem, nem és nem, nem  veszítheted el.  Egy  pap  a kórházban, látva nyomorúságod, a templomába invitál .Elmész, Te a megrögzött ateista ,mert nem hagyhatsz ki egyetlen esélyt sem .Vádaskodsz,követelőzöl,számon kérsz ..és végül könyörögsz Hozzá ,kínlódva kutatva elmédben, elfeledett  imák után.
Az agyad még mindig félre néz, de már megengedi, hogy sírj.
 Sírsz amikor azt mondják nincs reflexe
 sírsz amikor megmozdul a keze
 sírsz, amikor azt mondják, éber kóma
 sírsz, mert nem tudják felébred-e
 sírsz, amikor felismeri az arcod
 sírsz, amikor azt mondják, nem tud majd beszélni
 sírsz, amikor mégis kimondja a neved
és sírtam, amikor fél év múlva azt mondta nekem - anya nem az Isten, hanem te gyógyítottál meg. 2004 03 15